Párkapcsolat

​Párkapcsolatok

Milyen érzékeny is ez a szerkezet? Két elem örök kölcsönhatásban van egymással. Ha az egyikkel történik egy esemény, megéli a másik is, csak kapcsolódniuk kell. Elég egy telefonhívás egymást közt vagy egy üzenet. Átvesszük a másik rezgését, azaz megéljük bánatát, boldogságát és minden, ami Ő ebben a helyzetben.

Meddig vagyunk egymásra érzékenyek? Meddig vagyunk egymásra figyelemmel? Miért tűnnek el azok az összekötött harmonikus együttlétek? Tompul az érdeklődés vagy csak megszokottá válik? Esetleg kihűlt vagy zátonyra futott a kapcsolat?

Rengeteg kérdést írhatnánk ide és mind része a működésnek, illetve a nem működésnek. Próbáljunk végig menni gondolatban, hogy hol ágazik el a "Mi" közös utunk, mióta és miért?

Ezeket egyedül nagyon nehezén végigvizsgálni és nem azért, mert sokak nem képesek rá. Hanem mert érzelemmel vagyunk töltve abban az ügyben, amiben vizsgálódunk. Ezek viszont eltérítenek Bennünket. Azaz szükség van egy Vezetőre, aki csak addig van jelen, amíg rá feltétlen szükség van. Amikor épp keressük a baj okát. Ha a rengeteg gondolkodás, már hatodszorra dob vissza minket a kiindulási ponthoz, azaz látható, hogy körbe-körbe járunk, akkor egyet mindenképp ismerjünk fel!

Hogy az ember saját magával történő beszélgetése, csak egy határig hasznos. Innentől egy külső impulzus szükséges. Ezt leginkább attól a Valakitől kellene megkapnunk, aki köré tornyosulnak a gondolataink, a kérdéseink.

Persze a tapasztalat az, ilyenkor, hogy ez a Személy nem kíván ebbe a beszélgetésbe belemenni vagy mindig ugyanazt a választ adja, ha nem is szó szerint. Ő már ekkor elzárkózott, bezárt. De gondok sajnos ott vannak és keressük a választ. Mert az ember értelmes, és válaszokat akar.

Kellenek a válaszok, hogy tanuljunk belőle, hogy a benne lévő hibákat ne kövessük el és segítsen abban, hogy tovább tudjunk lépni.

Tudjuk, mit nem szeretnénk és mi az, amit nagyon.​