Miért bánt, ha szeret?.....
Sokat hallom ezt a kérdést az Ügyfeleimtől. Sőt, azt is... "Miért vagyok még vele, ha már tényleg ennyit bántott? Nem tudom elhagyni..."
Azon ment az eszmecsere egy Agytágító programunkon, "Ha, igazán szeret, akkor nem bánt!"
Csendben ültem itt, mert nem tudtam erre pontosan belül sem megfelelni erre a kérdésre. De végül egy jó pár megállapítás, csak rávilágít erre-arra.
Alapon, mikor bántunk és jelzem itt kizárva, nem vizsgálva, a fizikai bántást, mert teljesen külön terület, az elfajult agresszív viselkedés. Tehát csak is a lelki bántalmazást tovább gondolva.........
Aki lelkileg nyomorgatja másikat, annak igazából Önmagával vannak gondjai. A belső énképe, a lelki stabilitása az, ami nem stabil. Mert, ha két ember szerelemben, harmonikus kapcsolatban él ott egymás segítésén, szövetségén igen nagy hangsúly van. A lelki hadviselés, ami megrengeti a Felet, ha az, a szeretett embertől érkezik, majd elárulva érzi magát és elesetté teszi. A kétségbeesés mocsara várja. Azt tudjuk már hova kerül az a fél, aki kapja, na de mi történik az elnyomó Féllel?! Az elnyomó Félnek, ez egy egyfajta kifejezési eszköze. Nem éppen a leghumánusabb, de sokszor nem is tud rajta változtatni. Mit egy katatón állapotba kerül és már söpör is át a Másikon.
Ettől még, Ő szeret-het! Csak az eszközrendszerrel van probléma, az meg abból adódik, hogy belső hangjai vannak összekócolódva. Azt hinnénk, hogy az a gyengébbik, aki épp a mocsárban kószál, de legtöbbször, pont az ellenkezője derül ki. Vannak, akik úgy tudnak naggyá, nagyobbá válni a másikon, hogy a másikat elnyomják. Így igen könnyű nagyobbá válni.....
Rengeteg fokozata és válfaja van ennek a témának - hiszen, pont azért nem lehet ezekre könnyedén választ találni, mivel bizonyos torzulások, nem a szeretet meglétét sugallják-, ami igen érdekes megfigyelés, miért csinálunk ilyeneket vagy hasonló helyzetekbe miért kerülünk bele.
De egy biztos bármely oldalra is kerülünk, nem egészséges és hosszú békés harmonikus kapcsolatban ne nagyon bízzunk, ha ezeket tapasztaljuk.
Elengedhetetlen a Másik tisztelete, szeretete és autonómiájának elfogadása.
Ha többet szeretne erről tudni vagy esetleg megélte már és nyomokat hagyott, amik jelenét meghatározzák, úgy bizalommal várom megkeresését!